2009. február 5., csütörtök

Tervek- hami


Mazsola már jó régen kért fel, hogy meséljek ez évi terveimről, s bevallom eszembe is jutott szinte nap, mint nap, de nem ment ezzel kapcsolatban az írás.
Valahogy más ez az év, mint a többi. Máskor annyi nagy tervem van, s most kissé szégyenlem magam, hogy csak úgy sodródom az árral.
Na de azért:
Keresztszemezni mindenképp, mert megfertőztek ezek az észveszejtően kreatív, és iszonyatos kézügyességgel megáldott emberkék, akiknek mos is hazatértem után, azonnal jöttem olvasni a legújabb bejegyzéseit itt a neten.
De hogy mit hímezzek, azt még nem tudom. Hiszen minden nap látok szebbnél szebb dolgokat nálatok, s mindíg azt mondom, hogy jujj ez kell nekem!, s ezt is akarom! hímezni. S látom már, hogy az egy hónappal ezelőtt meglátottak helyébe még szebb, még jobb mintákat terveznék kihímezni már a mai napon is. De hogy sok mindent ki akarok próbálni, s mindig valami mást, valami kicsivel megbolondítani, valami újat beletenni, az tuti.
De ami biztos, az a Dimensions koszorú, mert anyukám is nagyon kerek szülinapot ünnepel majd májusban, s azt nagyon szeretném neki elkészíteni.

Aztán:- Idén szeretnék az osztályommal egy szuper néptáncos gálai fellépést előadni.
-Most is nyáron egy fantasztikus kézművestáborban ügyeskedni a gyerkőcökkel.
-Nagyot nyaralni, pihizni!!
-A gyerekeimmel még több időt eltölteni!
- A következő tanévet sikeresen megélni, mert a negyedik osztály, s a leendő elsős osztály fogadás számomra mindig a legmunkásabb.
- S még: Minden tanévben a kollégáim szereplésével mesejátékot rendezek gyerekek részére.
A társulat nagyon akarja folytatni, én viszont hezitálok. Lassan döntenem kellene, menjen-e még tovább a játék. Tervezzek-e még vele, s az azzal járó piszok sok munkával.

Hát... úgy talán első bepötyögésre ennyi.
Na, de ezt nem várom, hogy bárki is elolvassa, mert nem oly szép és izgalmas, mint a keresztszemek, s ha nem haragszotok ez ügyben én már nem szólítok meg senkit, mert jó soká válaszoltam, s már oly sokan megtettétek is.

Szintén Mazsola, s még Barbi inspirált a múlt héten még, csak azóta el is felejtkeztem róla.
Mazsola szenzációs leveseket főz, Barbi meg "bepalacsintázott", s így nekem is alkotnom kellett.
Na, ezt még merem alkotásnak nevezni??? Hát.... a legjobb jóindulattal sem, de gondoltam hátha valaki mégis kedvet kap hozzá.
Esti vacsinak mi imádjuk.

Alma- palacsinta tésztában

Az alma magházát kiszúróval kiszedem, karikákra vágom, de tökéletesen megfelel szeletelve is.
Jó sűrű palacsintatésztába mártom, forró olajban kisütöm.
Tehetek rá rumba áztatott mazsolát, s leöntöm vaníliapudinggal.
Jó étvágyat hozzá!

3 megjegyzés:

dviki írta...

Húúú, ezt én is imádom! Csak mi jóóóó sok fahéjas-porcukorral szórjuk meg! ;)

Zsófi írta...

Kipróbáljuk!:)

Lilang írta...

Guszta :)