Pici lányoknak

Ha készült fiús-, akkor úgy dukál, hogy legyen kislányos album is.

Egy régi DFEA albumban akadtam a mintára, amit a rózsaszín árnyalataiban hímeztem ki.

 

Az előző albumokhoz képest ez most épp feleakkora lett.

A sorozat

Nagyon sok kedves hozzászólást kapott a botanikai virágsorozatom utoljára elkészült darabja: a pünkösdi rózsa.

Köszönöm a szívhez szóló kommenteket!

Időközben bekereteztettem a párjával együtt.

Nem vagyok még maradéktalanul megelégedve vele, mert a terveimhez még a 40-es vásznon, s a legkeskenyebb paszpartuval is, túl szélesek. 

Kérdéseitekre válaszolva a minta mérete 22*22 cm lett, keretezéssel együtt pedig 32 cm.

Sajnos az íves falú lépcsőházamba, még így is széles. 

Most nézegetem, tovább gondolom a dolgot, hogy esetleg levetessem a paszpartut, vagy ne a lépcsőházba, hanem a ház más részébe tegyem majd őket. 

De hogy folytatás lesz, az nem vitás.

 Egyszerűen szerelmes vagyok ezekbe a mintákba, s szerencsére sok van közülük, amiket ki kell, hogy öltögessek. 

S igen, köszönöm a hozzászólásban tett helyreigazítást, mert tényleg a sorozat harmadik darabja készült el, de az párnaként nyerte el végső formáját, a túl nagy mérete miatt. 

Viszont, hogy faliképnek ki fogom hímezni a dáliát is, az biztos.

A keretezésre visszatérve, nagyon egyszerű és keskeny kis lécet választottam, ami a mi színes falainkon nagyon jól mutatnak.

 S hogy mi lesz a következő virág, azt még egyenlőre nem tudom, mert ekkora felületű hímzés után, el kell pár hétnek telni, hogy egy újabba vágjam a fejszém.

Pünkösdi rózsa

 Az utóbbi hetekben szinte minden szabad percem vele töltöttem. De készen van!

Nina által festett 40-es vintage french vanilla vászonra DMC fonalakkal egy szállal hímeztem.

A sorozat második darabja is készen van. 

Még 8 hiányzik, hogy teljessé váljon. :-)

 

Akác

Elkészült a második botanikai virágom.

Sokat töprengtem rajta, s próbálkoztam is, hogy eltaláljam a megfelelő vászon sűrűséget, s az igazán tetsző fonalat. 

Azt hiszem célba jutottam. 

40-es vászonra, most már DMC fonalakkal öltögettem. 

Terveim szerint még 9 ugyanilyen méretű virágot fogok készíteni. 

Egy apró kis szépséghibája azért van. Mivel 40-esre hímeztem, így mind a színes részt, mint a barnásat egy szállal kellett öltögetnem, s így a testességükben nincs különbség. 

Viszont a tervezett méretet végre sikerült elérnem. 

Míg a dáliám 32-es vásznon 170*170 öltéssel 27*27 cm-es, addig az akác a 40-es vásznon ugyanannyi öltéssel már csak 20*20 cm-es. 

Érdekes, hogy mindkettő ugyanannyi öltés, mégis az akácnál úgy tűnt, reálisan több megadott munkaórának megfelelően, továbbig is tartott elkészíteni.

Egyenlőre nincsenek rajta feliratok, s azt hiszem maximum a virág nevét írom rá. De most ismét egy újabb tanakodni való: lehet, hogy jobb lenne magyarul feliratozva?

Akác

A második: az akác lett. 

Sajnos mivel még nem nyílik, az orchideáim pózoltak a hímzés mellett. 

De ami késik, nem múlik.

Mivel az első Véronique Enginger minta méretével nem voltam elégedett, sokat gondolkoztam mit tegyek. Bár még most sem tudom biztosan jó volt-e az elgondolás, de én fittyet hánytam a javaslatoknak, s 40 ct-os Nina által festett vászonra az eredeti színekkel, de mindent egy szállal hímzek.

Készen van a dáliám!

 

Most is imádom, hogy befejeztem, s alig várom, hogy nekifogjak a következő virágnak. 

Nagyon örülök, hogy a virág színét már DMC-vel hímeztem, mert összehasonlíthatatlanul szebb lett az eredmény. 

 

Egy bánatom azért csak van: borzasztóan nagy lett a minta 32-es vászonra hímezve. Sokkal kisebb végeredményt akarok, de már körvonalazódik az elképzelés. 

Ebből a dáliából pedig azt hiszem párna lesz. Ki is próbáltam, hogy ráhelyezve egyre, hogyan mutat.

 

 

S még: 

Megfertőztem rendesen anyukámat is. Annyira lelkes, de még nagyon kezdő! Nem kért tőlem véleményt, suttyomban hímezte, hogy mire ellátogatunk hozzá, már jelentős haladást látva tátva maradjon a szám.

Le a kalappal előtte, mert bár decemberben kezdett el keresztszemezni, már a második virágját hímzi.

A rózsát 28-as vászonra miniben két szállal böködte, s bizony törte vele a tűket. A magnóliát már egy szállal és sokkal boldogabban hímzi.

 

 S utolsó: 

Pénteken a szakkörben medálokat készítettünk. Nagyon büszke vagyok a tanítványaimra, mert rendkívül ügyesek, s végtelenül lelkesek!

Örömmel mutatom a munkáikat, s hozzáteszem:  élőben még szebbek, hiszen teljesen sötét lett mire befejeztük a kreatívkodást, így a fotók nem a legjobbak.

Dália 2.

Mostanában sietek a munkáim befejezésével, de az is előfordul, hogy  napok telhetnek el, míg egy email-re válaszolok..... mert alig várom, hogy az aktuális kedvencemmel lehessek kettesben. 

Imádom!

Köszönöm a finom rábeszélést, hogy Anchor helyett inkább váltsak DMC-re. Megérte! A virágok színét már ezzel hímzem, s most már bizakodom, hogy olyan lesz, amilyennek én szeretném. 

Bár akármennyire nem akarom, félre kell majd tennem, mert egy fonalam hiányzik, de azért rövidre is zárom, s megyek tovább hímezni.

Dália

 Mikor elkezdtem blogot vezetni, az elsők közt a botanikai virágok fogtak meg. 

De mást hímeztem. 

Aztán az elmúlt nyáron felfedeztem a DFEA virágos blogot, s gyönyörködni folyton benéztem oda. Ismertem a virágok közül többet is, de így együtt látni őket igazi gyönyörűség volt.
Belefogni, mégsem mertem. 

Mindig annyi minden volt, ami miatt nem foghattam hozzá. 

Most viszont a téli szünetben eldöntöttem, hogy oly sok szerettemnek hímeztem már, meg aztán a szemem sem a régi! Így mostantól főleg magamnak fogok hímezni, amíg lehet. 

A házunkban a lépcsőházban szintén botainikai virágok vannak, de nem hímezve!

Bár biztos sok év kell hozzá, mégis most már nekilátok.
Két ilyen faltömeg vár arra, hogy szebbé váljanak. 

 A dáliával kezdtem.