Mikor télen elkészítettem az Atalie- needlebook-omat, többen kértétek, hogy adjak hozzá tutoriált. Bár még a mostani gerinces needlebook is csak a második amit összeállítottam, ahogy igértem, a következő készítés menetét lefotózom.
(Az összeállítás fotói éjjel készültek lámpafénynél, így kissé sárgásak)
(Az összeállítás fotói éjjel készültek lámpafénynél, így kissé sárgásak)
Nem szeretek varrogatni, én inkább ragasztókat használok.
A kartonlapokra kétoldalú, nagy ívben vásárolható hártyavékony ragasztót.
Ha hímzett vászon sarkairól van szó, azokat leöltöm kissé, de ennél a vékonyka mintás vászonnál én megelégszem a vasalással.
Utána azért egy kis ragasztóval rögzítem a biztonság kedvéért.
.. s csipeszekkel várom meg a száradást.
A hímzett vászon alatti részt szeretem ha kissé pufi, bucikás, s jó masszív, ezért két réteg vatelint tettem alá. No ez nem mindig jó, majd kiderült mikor is nem.
Az alsó réteg mindig egy picivel kisebb, mint a felső, s ekkor lesz szép íve-domborulata a széleinél a párnácskának.
A zsebecske következik:
Az alját úgy hajtottam fel, hogy legyen egy kis lógó fülecske, ezzel rögzítem a két oldallapot egymáshoz.
Természetesen oldalt is túllógó részt hagyok a mintás vászonból, hogy az összeillesztést meg tudjam vele oldani.
A hátoldalt simán egy fedlappal lefedtem.
A zsebek visszahajló füleit ragasztózva rögzítem a már előzőleg bevont vásznas kartonra, s csiptetem, míg szárad.
S a kész végeredmény:
S a kész végeredmény:
Az ollókat szalaggal kötöttem fel, ehhez a ringlizést a következőképpen készítem:
A fonalgrafikázáshoz vásárolt előszúrótűvel lukasztom ki a vásznas kartont...
...majd ollóval tovább szélesítem a lukat, olyan méretűre, amibe a ringli belepasszol.
A hátoldalán azonban "sorjás" marad a karton...
.. ezt sniccerrel szépen körben levágom.
s ezután egy kemény deszkán kalapáccsal óvatosan visszaverem a veret átbújó részét, ami a kartonhoz rögzíti.
s ezután egy kemény deszkán kalapáccsal óvatosan visszaverem a veret átbújó részét, ami a kartonhoz rögzíti.
A csipkét kézzel leöltögetem, de ehhez minden öltéshez a szurkálótűmmel a kartont előlukasztom, mert az előző needle-book-nál halomra törtem el itt, ennél a fázisnál a tűimet.
A kis fonaltartókat is kézzel felöltöm, én ezekhez perle fonalat szoktam használni.
A ringlibe behúzom a kötözésre szánt szalagokat, amit még a kétoldalú ragasztózott oldalon is jól belenyomom a kartonba.
S ez az oldal a kész munkán így néz ki:
S ez az oldal a kész munkán így néz ki:
A két előkészített karton közé teszem a tervezett ollót, a zsebet, s megmérem, várhatóan milyen szélesnek kell lenni a gerincnek. Ezt azért még megtoldom egy két millivel. (a vászon csíkozásával még tovább lehet huncutkodni, hol vizszintesen, hol függőlegesen futtatva a vonalakat)
Az előre kimért kartont bevonom a vászonnal...
... s a sarkakat a visszáján is én szépen sarkasra behajtom, hogy ne látszódjon az eldolgozás a szélein majd.
Aztán készítem el azt az alapot amit a gerinc alá teszek. Ezekkel a fülekkel rögzítem a pinkeep-ekhez a gerincet, s ez fog a könyvecske külső felén a gerinc oldalon látszódni.
Na erre az előkészített alapra helyezem a már leragasztózott, lecsiptetett, megszáradt gerincet.Így most már nem látszik majd az eldolgozás. Legalábbis, nem túlságosan.
A végeredmény a már kész könyvecske fotóján:
Míg szárad a gerinc behelyezem a pinkeppek közé az összekötő szalagokat...
.. s ellenőrzöm még csak ráhelyezve a fedőréteget, hogy hogyan is fog kinézni:
S jöhet a számomra legnehezebb rész, a rétegek összeillesztése:
Beragasztózom a zsebes-vásznas alaplapot, s erre illesztem az egyik gerincbetoldó részt. Természetesen rögzítés, szárítás, igazítás ezerrel.
A hátoldalt csak egy ragasztózott csipkével díszítettem, s ha jól áll a belső oldalakon a gerinc, jöhetnek a fedőlapok, a külső oldalak.
Az utolsó, hímzett oldal felrögzítése előtti állapot:
S végül a zsinórozás. Kissé szétnyitom a még meg nem száradt kartonlapokat, közé bevezetem a zsinór végét, aztán a körvonalat, vékonyan ecsettel bekenve ragasztóval vezetem rajta a zsinórt, időnként gombostűvel rögzítve azt, míg egy pár perc után nem köt oda.
S mondtam az elején, hogy a bucikás fedlap nem kedvezett a terveimnek, ugyanis fém verettel szerettem volna a sarkokat megerősíteni, ami a hátsó lapon rendben is volt, de a pufi fedlap nem fért a veret befogadó-képességébe.
Hát ennyi. S ezt mind Ninától tanultam, lestem el. Továbbadom, használjátok egészséggel, finomítsátok tovább a tanácsokat, s készítesetek needle-book-ot!
