A lányom imádja őket, én meg egyre kevésbé.
A gyerkőcöm kedvéért kezdtünk el együtt lovagolni is, s szinte napra pontosan 3 évvel ezelőtt ledobott az egyik drága lovacska a terepen.
Fél év kényszerpihenő következett, akkor mikor egy nyarat azzal töltöttem, hogy a leendő elsős tanítványaimra hangolódtam, dekorációt készítettem, szóval ezerrel be voltam zsongva. Napokig csak zokogtam, s a főorvosnak csak azt ismételgettem, hogy nekem mennem kell 2 nap múlva dolgozni!
Nyílt lábszár- és szilánkos bokatörés.
Csavarok, lemezek a lábamban egy évig.
De fő, hogy meg tudták oldani, hogy egyforma hosszú lett mindkét lábam.
Azt hiszem innentől kezdődött, hogy a lovakat..., köszönöm, de nem.
Viszont a lányom továbbra is! S persze lovas mintát akart névnapra, szülinapra.
S bizony napokban lesz az utóbbi.
De a mintában sem felelt meg akármi.
Nyögvenyelősen de végül is kiegyeztünk egyben. Vagyis a kiválasztott kép egy részletében. Anya majd lehagyja a fekete lovat (mert csak barna és foltos lehet!), s nem teszünk a sörényébe tollat. Hát persze, hogy megígértem. De megoldani, már nem volt egyszerű. Főleg, ha a mintából két sort lefelejtettek!Arról már nem is beszélve, hogy több olyan hely is volt, ahol egy x helyére két fél öltést kellett tenni, s még azokhoz is két külön szálat összefogni.
Én balga! Nem gondoltam én ezt végig az elején!
Aztán, mikor úgy éreztem lassan kész, kerestem a bőrművest, hogy készítsen nekünk bőrből egy táskát, s arra applikálja rá a mintát.
De mikor azt mondta, hogy a bőr a hő hatására tágul, a vászon viszont nem olyan formában vele együtt, s az ötlet nem megoldható, végképp elment a kedvem tőle.
Kontúr nélkül, egy hét esti próbálkozás után itt feladom.
Tanulság, (amit sokszor elfelejtek): csak olyan mintát hímzek, amit örömmel teszek, s amit én választhatok.
Már megvan! El is kezdtem. Csak hogy most mosolygósan induljon a tanév. :-)
A gyerkőcöm kedvéért kezdtünk el együtt lovagolni is, s szinte napra pontosan 3 évvel ezelőtt ledobott az egyik drága lovacska a terepen.
Fél év kényszerpihenő következett, akkor mikor egy nyarat azzal töltöttem, hogy a leendő elsős tanítványaimra hangolódtam, dekorációt készítettem, szóval ezerrel be voltam zsongva. Napokig csak zokogtam, s a főorvosnak csak azt ismételgettem, hogy nekem mennem kell 2 nap múlva dolgozni!
Nyílt lábszár- és szilánkos bokatörés.
Csavarok, lemezek a lábamban egy évig.
De fő, hogy meg tudták oldani, hogy egyforma hosszú lett mindkét lábam.
Azt hiszem innentől kezdődött, hogy a lovakat..., köszönöm, de nem.
Viszont a lányom továbbra is! S persze lovas mintát akart névnapra, szülinapra.
S bizony napokban lesz az utóbbi.
De a mintában sem felelt meg akármi.
Nyögvenyelősen de végül is kiegyeztünk egyben. Vagyis a kiválasztott kép egy részletében. Anya majd lehagyja a fekete lovat (mert csak barna és foltos lehet!), s nem teszünk a sörényébe tollat. Hát persze, hogy megígértem. De megoldani, már nem volt egyszerű. Főleg, ha a mintából két sort lefelejtettek!Arról már nem is beszélve, hogy több olyan hely is volt, ahol egy x helyére két fél öltést kellett tenni, s még azokhoz is két külön szálat összefogni.
Én balga! Nem gondoltam én ezt végig az elején!
Aztán, mikor úgy éreztem lassan kész, kerestem a bőrművest, hogy készítsen nekünk bőrből egy táskát, s arra applikálja rá a mintát.
De mikor azt mondta, hogy a bőr a hő hatására tágul, a vászon viszont nem olyan formában vele együtt, s az ötlet nem megoldható, végképp elment a kedvem tőle.
Kontúr nélkül, egy hét esti próbálkozás után itt feladom.
Tanulság, (amit sokszor elfelejtek): csak olyan mintát hímzek, amit örömmel teszek, s amit én választhatok.
Már megvan! El is kezdtem. Csak hogy most mosolygósan induljon a tanév. :-)
10 megjegyzés:
Marcsi! Valahogy biztos megoldható, csak a bőrös nem volt túl kreatív.(rossz napja volt?)El tudnám képzelni pl. bőrtáska vászonból való ráhajló "tetővel", mint a bojtártáskáknál(nem tudom hogyan hívják ezt a részt), vagy alátétnek merevítővel a hímzés, és a bőrre ablakot vágni...De ahogy ismerlek meg fogod oldani! :)) judit
Szerintem is megoldható, mert a mintáért nagy kár lenne... Ha másképp nem megy, akkor kordból varrj egy táskát és arra applikáld rá!
Egyetértek, kár lenne a mintáért. Talán a bőr helyett más anyagot lehetne választani a táskának , ahogy Edige is javasolta.
Sajnálattal olvastam a lovas baleseted...
És azt is, hogy ennyire gyűlölöd ezt a mintát, pedig szép lesz :) És biztosan megoldható a táskára applikálás, csak keress egy kreatívabb (szak)embert ;)
Editnek jó ötlete van: kordbársonyból legalább olyan klassz lenne egy táska.
Mit kezdtél el hímezni? :))
Pihentesd egy kicsit a lovakat!
Majd eljön még az ő idejük...ha már ennyi munkát beleöltél:)
Kíváncsian várom az örömteli hímzés képeit!!
Köszönöm lányok a tanácsokat.
Sajnos itt helyben egy szűcs van csak, s azt is nagy nehezen szereztem, akivel beszéltem.
Szóval többet azt sem tudom hol keressek.
Annyira elképzeltem egy szép vörösbarna finom bőrrel...
De ez a kordbársony most felkeltette a kíváncsiságom.
Nem is rossz, s még szerintem olcsóbb is lenne.
Most már csak egy gond van. A varró néni, aki segíteni szokott eltörte a kezét.
De majd csak kitalálok valamit, vagy várok egy kicsit.
Köszönöm!
Szerintem is jó ötlet a kord, abból (is) szuper lenne a táska. Ha már ilyen sokat dolgoztál a lóval, kár lenne nem felhasználni.
Fel a fejjel! Kicsit pihentesd, hímezz mást és visszatérve biztosan kirázod a kisujjadból!
Aranyos ez a paci. Kár, hogy nem tudták a táskába beleaplikálni...
Megjegyzés küldése