Tegnap este az egyik kedves kolléganőm meghívott a kultúra napi rendezvényre az Aba Novák Művelődési Központba.
Apropója is volt ennek a meghívásnak, hiszen szeretett barátnőm pedagógiai díjat vehetett át.
Megható és szép volt a díjátadás, könnyeket is csalt a szemembe.
S aztán egy pazar előadást láthattunk a Tisza táncegyüttes előadásában.
Jó egy óra hosszat ropták a színpadon. Én bevallom egy ismeretlen szomszéd lesújtó pillantásai ellenére, a székben ülő testhelyzetemből kifolyólag minden lehetséges porcikámmal táncoltam. A lábam ütötte a ritmust, a fejem átvette a zene hullámzását, s egyszer magamról elfelejtkezve halkan még énekeltem is, az egyik oly régen, még anyukámtól gyerekkoromban hallott népdalt.
Hatalmas élmény volt!
S hihetetlenül szerencsés vagyok, hogy pont az együttes egyik legkiválóbb tagját sikerült megnyernem, hogy heti rendszerességgel besegítsen nekem ez év januárjától a táncóráimon.
Jajj, de jó!
Apropója is volt ennek a meghívásnak, hiszen szeretett barátnőm pedagógiai díjat vehetett át.
Megható és szép volt a díjátadás, könnyeket is csalt a szemembe.
S aztán egy pazar előadást láthattunk a Tisza táncegyüttes előadásában.
Jó egy óra hosszat ropták a színpadon. Én bevallom egy ismeretlen szomszéd lesújtó pillantásai ellenére, a székben ülő testhelyzetemből kifolyólag minden lehetséges porcikámmal táncoltam. A lábam ütötte a ritmust, a fejem átvette a zene hullámzását, s egyszer magamról elfelejtkezve halkan még énekeltem is, az egyik oly régen, még anyukámtól gyerekkoromban hallott népdalt.
Hatalmas élmény volt!
S hihetetlenül szerencsés vagyok, hogy pont az együttes egyik legkiválóbb tagját sikerült megnyernem, hogy heti rendszerességgel besegítsen nekem ez év januárjától a táncóráimon.
Jajj, de jó!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése