Dobozkák

 Kérésre egy fiatal hölgynek készült a dobozka, aki mondanom se kell mert látszik, hogy rajong a lovakért.

 

 A doboz virágfüzéres dombor-mintája is kiegészült egy kis ló figurával. 

 A másik mintát rég hímeztem, de végleges formáját most nyerte csak el doboz formájában. A kék levelekhez használt színek egyszerűen mesések. Igazán jó szép hatást lehetett velük elérni, ezért máskor is fogom ezeket a kékeket együtt használni.

Mályvás-lilás

Rettentően aggódom, mikor konkrét kéréssel fordulnak hozzám, pláne, ha nem is ismerem az illetőt. De az invitálás szívhez szóló volt, csakúgy, mint az elismerő szavak, így legyűrtem a kétségeim. Tudtam, hogy lilás-mályvás-rózsaszínes dobozt és fényképalbumot szeretne a hölgy.

 A végeredmény láttán Hedvigtól annyi kedves, dicsérő szót kaptam, hogy megnyugodtam, hogy tényleg jól beleláttam a fejébe.

Leveles

 Székelykeresztúri testvériskolánk szülinapjára kértek meg, hogy készítsek egy meglepetéscsomagot. 

Azt szerették volna, ha a suli jelképe - a juharlevél - kerül rá. Barbi sietett a segítségemre, aki készített egy pont a doboz méretéhez igazított mintát. 

Aztán Angéla papírokat kutatott, hogy összhangban legyen a végeredmény.
Ilyen lett. 

Piros-fekete

 Kihívásként élem meg, ha konkrét elképzelésekkel, irányvonalakat meghatározva keres meg valaki, hogy készítsem el neki, amit a fejében megálmodott. Izgulok, hogy jól gondolom-e, megfogtam-e a lényeget, s hogy elégedett lesz-e a megrendelő. 

Nem szokványos színnek érzem esküvő kapcsán a fehér-fekete-piros kombinációt.
A meghívót alapul véve Angélával igyekeztünk a tőlünk telhető legjobbat kihozni magunkból.

A betűk formáját és színét a meghívóéhoz igazítottam.  

Angélának sikerült nagyon szép fekete alapon fehér pöttyös papírt szerezni, ami sokat lendített a további munkán.

A meghívón lévő ívelt rész szinte minden darabon visszaköszönt.. 

 
A legnagyobb falat azonban a vendégkönyv volt, amihez aztán kreálnom kellett egy díszdobozt is, amiben átadták azt. 

A könyv borítólapjára fehér 40 ct-os vászonra hímeztem le a meghívóról a rajzocskát. Meglepődtem, mert nagy örömömre előrajzolás nélkül elsőre sikerült, csak a lábacskáknál kellett egy kicsit korrigálnom.

Ilyen díszdobozt se hajtogattam még, de élvezet volt elbíbelődni vele. 

Jó érzés volt látni, hogy mennyire tetszett a végeredmény.

Esküvői ajándék

Már többször kihímeztem Boite a boutons Tralala mintát

Most fehér 40 ct-os vászonra, szép fényes pasztell színekkel, ismét esküvői ajándéknak.

 

 

 Doboz és fényképalbum készült Angéla segédletével.

Pillangós doboz

 Sok-sok színnel, kontúrral, csillogó levelekkel. 

Dimensions minta.

Kincses-csomag

Lee már sokadik alkalommal lep meg szépséges ajándékaival. Váratlanul csak érkezik egy csomag, s az ember lelke is mosolyogni kezd ennyi szépség láttán. 

Mintaívek, szalagok, csipkék, gombok, dobozka és leheletfinom szalvétagyűrű is repült hozzám a fél világot körbejárva. Ilyenkor napokig csak gyönyörködöm a legújabb kincseimben.

Még valamikor a télen kezdtem el hímezni egy hardangeres mintát, egy Lee-től kapott régi fonallal, ami persze kevés lett. S az én drága Tű-barátnőm nem felejtette el, s ebből a fonalból is tett nekem a csomagba. 

Most nagy kedvem van hozzá, hogy gyorsan be is fejezzem vele az elkezdett hímzést. 

Köszönöm neked, Lee a kedvességed, a figyelmességed, a felém irányuló szereteted. 

Bízom benne, hogy egyszer személyesen is tudunk találkozni!

A nyáron Boda Gabri táborában jártam, s nagy kedvet éreztem hozzá, hogy kipróbáljam kisebb dobozkákon az ott tanultakat. Így most még (tudom nagyon kezdetlegesen) de én festegettem, díszítgettem az apró kis ékszerdobozkák aljait.

Tábor

A nyáron volt alkalmam már két gyerektáborban kézműveskedni, s egy hét múlva egy harmadikra is sor kerül. 

De az idén én is részt vettem egy négy napos felnőtteknek szóló táborban. 

Boda Gabriella blogját szívesen olvasgatom, nézegetem, s a mikor megláttam az idén milyen szépségeket készítenek a táborlakók jelentkeztem én is.

Sajnos csak az utolsó napon tudtam csatlakozni hozzájuk, s rettentően bánt, hogy a többi tárgy készítését nem tanulhattam meg. 

 Láncokat én is készítettem eddig, de ez a mostani más volt. 

Egy parányi ( 4 cm-es) könyvecskét készítettünk díszként rá. A könyv lapjait én nyomdáztam, festettem, kötöttem könyvvé. 

Jaj, de jó felidézni a két héttel ezelőtti perceket!

De amiért igazán jelentkeztem:  az a doboz-díszítés volt. 

Olyan anyagokkal dolgozhattam, amikről ugyan hallottam már, de még sosem használtam.

S annyi ötletet, apró fogást tanított Gabi, amire magamtól hosszú hónapok alatt sem jöttem volna rá. 

Mutatom képekkel:

A tervezés fázisában:

S a végeredmény:

 

 Olyan büszke vagyok a hajtogatott rózsáimra!