Szeretettel készültek

Hétvégén adtam át egy-két régebben, illetve a napokban készült ajándékot, mert ugye nemcsak kapni, adni is oly jó!

36-os vászonra, miniben készült a Tralala Coeurs Roses minta.

Főképp DMC fonalakkal, s egy két Atalie szín felhasználásával.

Készítettem belőle egy apró pinkepp-et...

... majd egy fonaltartóra ragasztottam, s Ninának adtam, mert annyit segít nekem rendelésben, fordításban, tanácsban.

A következők is egészen aprók. Többet is készítettem ezekből a Brin par Brin minta meghímzésével készült ékszerekből. Tűbarátosnék kaptak belőle emlékül.

Sajnos a fotók éjjel készültek, így a színek sárgásak. Pedig úgy szerettem volna megmutatni milyen csodálatosak a Nina által festett fonalak mert azok felhasználásával minden lukba öltve készültek. 

Ez viszont rég elkészült, de ez is mini. 28-as vászonra hímeztem Marie Suarez mintáját.
Fonalak: DMC 221, 3857, 3859

Megkésett PIF ajándék készült belőle Zsófi részére. 

A doboz részét Angéla barátnőm díszítette.

La Valses de Coeurs 3.

Mikor ezt a mintát megláttam, azonnal eldöntöttem, hogy kihímzem, méghozzá miniben. De azt, hogy ilyen összetett, aprólékos lesz ez a minta, s hogy ennyi időt vesz igénybe, nem gondoltam volna. 

Azonban, ha már sokat dolgozok rajta, s felbosszant, hogy haladás szinte semmi sem látszódik, félreteszem, pihentetem.

Most azonban, már azt hiszem befejezem. Ahogy bújnak elő az újabb és újabb kis mintasorozatok, alig várom, hogy teljes egészében lássam.

Vászon: 28 ct-os

Fonalak: DMC:3857, 221,3859

Legesleg húsvét

 

 

Az utolsó tanítási napon, mikor kiléptünk a suli kapuján, a leánykám azt mondta, hogy ez a húsvét a "legesleg" húsvét lesz. Azonnal megnyugodtam, hogy az épp lezárt melléknév-tanulásos időszaknál a túlzófok kellőképpen készségszinten áll a gyerkőcnél, ugyanakkor iszonyú lelkiismeret-furdalás támadt bennem, mert bizony én még semmit sem készültem a közelgő ünneppel kapcsolatban. Bevallom az utolsó tanítási héten a tetőfokára hágott a pályázattal kapcsolatos tennivalók tömege, s már szinte csak az tartott életben, hogy mindjárt itt a szünet, s pár órára csak bambulhatok magam elé. 

A "legesleg" sajnos mégis sikerült. Dalma az éjszaka közepén kórházba került vakbélgyanuval. Szerencsére a gyanu megmaradt, a kellemetlen kórházi kezelésekkel és bent alvásokkal együtt.

Szegény drágám egy szó nélkül tűrte az infúziókat- ami másfél napig folyamatosan csöpögött, az állandó vérvételt - úgy, hogy még a kézfejének többszöri szurkálásával is csak sokadik kísérletre sikerültek.

A bent alvás az pedig valami borzalom! Alvásnak nem nevezhető, hiszen lámpák égnek, állandóan történik valami, s persze a gyakori hányás miatt első éjjel még ha minden külső körülmény adott lett volna, akkor sem aludhatott volna. 

Szerencsére megengedték, hogy az ágya mellett végigülhettem a bent töltött időt, ami neki sokat jelentett. 

S ez kedvezett egy kis hímezgetésnek is, amikor már nem kellett minden rezdülését figyelnem. 

Amikor még a fáradságtól jól láttam, s még nem szédelegtem, akkor miniben,...

... s később,
már minden második lukba öltve a régi nagy tervemet kezdtem el öltögetni:

Szerencsére hazajöttünk végre a kórházból, műteni nem kellett, de megbeszéltük, hogy elővigyázatosságból soha többé nem mondunk semmilyen ünnep előtt "legesleget".

Farsang - La valses des Coeurs

Pénteken farsangoltunk a suliban. A kis- azaz már nagy osztályom- Paso Doble-t táncolt, amire hetek óta készültünk. Egy tánctanár bácsi segítségével tanultuk be a koreográfiát, a ruhákat megterveztem, s két lelkes anyuka több éjszakán át varrta meg a hölgyekre és az urakra, hogy a nagy napon negyedikes nagyfiúk és nagylányok már igazi pazar jelmezben pompázhassanak.
Annyira szépek voltak!

A leánykám pedig az osztályával pingvin-csapatnak öltözött fel, s persze ők is táncoltak a kis tappancsaikkal. 

Aztán egy játék, amiről majdnem lemaradtam, pedig terveztem.

No, gyorsan, még beleférek a határidőbe, egy fotó csatolás, egy komment Lilangnál, az ő kézzel festett fonalaiért.

S bár hétköznap tényleg szinte semmi időm sem volt hímezgetni, a szüleimnél töltött két nap alatt, mégiscsak tudtam egy keveset haladni a legújabb mintámmal. 

Jó kis munkás darab lesz, amit első látásra nem gondoltam volna, de nem hajt a tatár, majd elkészül!

 28 ct-os vászonra miniben hímzem Marie Suarez mintáját. 

Fonalak: DMC 221, 3857, 3859

Bár a mintát én kissé rózsaszínes árnyalatúnak véltem a fotón, s meglepődtem, mikor az előírt fonalakat kértem, de ezzel a barnás színekkel talán még jobban tetszik. S hogy meglegyen a rózsaszín is, a vászon enyhén barackos árnyalatával azt hiszem ezt a hatást is elérem.
(a következő fotók a legszínhűbbek)