2015. november 13., péntek

R

Lassan múlik. De igaz, minden nappal valamivel kevésbé fáj. 
Már az éjjelek nyugodtabbak, de az ébredés előtt azonnal az első gondolat hozzá fut. 
Többet kell mosolyognom, mert a többire most még jobban kell vigyázni. 
S talán öltögetni, fotózni újra.



3 megjegyzés:

Palkó írta...

Mi történt? Elveszítettél valakit, aki kedves volt a szívednek!
Nagyon sajnálom...
Vigaszt, békességet kívánok teljes szívemből!

Éva Erdős írta...

Nem tudom, mi történt, de szívből, szeretettel ölellek! <3

Andulka írta...

Én is csak csatlakozni tudok a többiekhez... :-((