Jelentkezem

Hosszú és nehéz időszak végét látom közeledni, s ez már szerintem  jót jelent, hogy ide írok. 

Az óév utolsó napjaiban egy kellemetlen betegséget kaptam, s még a mai napig gyengélkedem miatta. 

Kórházról kórházra jártam, Szolnok, Kecskemét, Pest. 

Tegnap késő este végre kiengedtek a Honvéd kórházból, ahol úgy éreztem, minden értem volt.  Sajnos a teljes gyógyulás még akár három hónapot is igénybe vehet, de minden nap egyre ügyesebb vagyok már.

A héten igyekszem sétálgatni, erősödni, hogy a jövő héten hosszú kihagyás után végre mehessek vissza a suliba. Tudom, hogy a gyerekek közt sokkal gyorsabban helyre fogok jönni.

Nagyon sokan biztattak, bátorítottak, ott voltak velem szóban, lélekben email-es és telefonos kapcsolatban, mikor nagyon el voltam keseredve.
Nina drága, még meglepivel is megajándékozott, megmosolyogtatott, s amit ha lesz erőm, le is fotózom én is. 

Hálás lehetek annak a sok barátnak, akik nap, mint nap érdeklődtek felőlem. Köszönöm nekik!

Egyenlőre még ágyból fekve írok, de ha minden jól megy a héten felülök a nagyobb gépemhez, s jelentkezem hímzésekkel is, mert készítettem egy-két dolgot, s igen, lehet ám fekve is öltögetni, ha a kényszer rávisz, hogy a napjaid hasznosabban töltsd ki.