2010. április 17., szombat

Miért is....


... nem jut mostanában elég idő a kézműveskedésre.

(Ez a bejegyzés csak az eltökélt "Unikat"  rajongóknak íródott. :-)
Ne tovább, ha abban bizakodsz, lesz elrejtve ebben a bejegyzésben is keresztszem. Nem lesz!

Többször utaltam már rá, kérdeztétek is, s most azt hiszem itt az ideje, hogy a kérdésekre kimerítő részletességgel válaszoljak.

Szeptemberben említettem, hogy a kerékpározás ösztönzésére írtunk egy pályázatot, ennek a szakmai része volt az én munkám, s nyertünk norvég alapból 10 millió Ft-ot.
Ez egy olyan pályázat, ahol a munka ezzel még épp hogy csak elindult.
Negyedévente több kilónyi papírmunkát kell pénzügyi és szakmai jelentéssel együtt leadnunk, s megmutatni, mire is költjük a pénzt. 
Akkor most elmesélem, mit álmodtam én papírra egy éve, s ebből eddig mi valósult meg.
 
Először is készült egy rutinpálya.



- Aztán vásároltam 62 kerékpárt, hozzá készíttettem két helyiségbe szakszerű tárolót, készült egy közlekedési tanpálya, s jöttek a hivatásos oktatók az osztályokat elméleti és gyakorlati órákon tanítani a helyes közlekedésre. 
Mikor ezen túljutott egy osztály, kivisszük őket a városi forgalomba, kapnak egy térképet, s az alapján meg kell keresniük az elbújt tanítókat az állomáshelyeken, s ott meg kell oldani a kiszabott feladatokat.

Az időjárás sajnos nem kedvez nekünk, de azért igyekszünk mind a 16 osztályt leoktatni, s " terepre vinni". Még alig vagyunk túl egy évfolyamon. :-(

Ez eddig is őrületesen sok munka volt! Az összes szakemberrel kapcsolatot tartani, a pénzügyi tervezetet forintra betartani, az osztályokat beosztani, stb, stb.

De most csütörtökön végre felavattuk a közlekedési parkunkat.
Rengeteg vendég, még több szervezés, dekorálás, beszédírás, fotók nyomdai előhívása,  idegbaj a köbön, s annyi sírás, mert esett az eső.
Így parkot avattunk az aulában. :-(
Sajnos le kellett mondani a motoros szirénázó rendőröket, akik a szalagátvágáshoz hozták volna az ollót, s még milyen jó, hogy időben a helikopter által bevontatott feliratbehúzást is lemondtuk 

De a parkot felavattuk! Izgultam, de szerencsére minden rendben lezajlott.

Volt azért szalagátvágás a polgármester úr részéről. s utána vendéglátás is a tanári szobában.

Szerintem tökéletes volt a dekoráció, rengeteg vendég jött el, átadtuk az összeállított oktató anyagot és dvd-t az együttműködő iskoláknak.
Angéla barátném által készített csodaszép vendégkönyvbe nagyon kedves bejegyzések íródtak, sok sikert kívántak a következő 4 évre, mert bizony addig kell folyamatosan végezni a munkát, minden évben egyre több iskolát bevonva biztosítani a lehetőséget a programjainkra. 
 
Na ezt találtam én ki nagyjából egy éve, s eddig ennyi valósult meg belőle. 
Gondoltam hogy sok, de hogy ennyi munkával fog járni, azt nem!
A rengeteg szakember, tanító, aki ebben dolgozott, az az őrületesen sok esti team-megbeszélés,  a levelek, a meghívók, az oktató anyagok,  az intézkedések, szervezések,... sok ez a tanítás mellett!
S még hátra van a városi verseny, ahol több mint 10 iskolából jönnek a tanulók, s egy álló napig fogják bizonyítani minden pályán, s teszteken kitöltve, hogy ki a város legjobbja. 
Ez lesz három hét múlva. De ma még pihi, s talán egy-két keresztem.

23 megjegyzés:

Melinda írta...

Fantasztikus vagy!!! Emelem kalapom és nagyon sok sikert kívánok a továbbiakra is!:x

Berry írta...

Hatalmas és nagyon hasznos munka volt! Egy ilyen oktató pálya bármely városban elkelne, úgyis mondhatnám, szükséges lenne. Csak szívból gratulálni tudok és további jó munkát kívánok!

leki írta...

A képeken is látszik,hogy rengeteg munka van benne! Gratulálok és sok sikert!

Nina írta...

Én eddig is emeltem kalapom előtted Marcsi, mert nem ismerek még egy ilyen lelkiismeretes tanárt, mint Te! Csodálatos, amiket véghez viszel, és azt hiszem, minden leendő tanárnak példaként kéne előttük állnod!
Szívből gratulálok, hogy sikerült ezt véghezvinned, tényleg fantasztikus vagy!
Sok sikert a továbbiakhoz is :)))) Puszi!!

Edige írta...

Gratulálok! Már így leírni sem volt kis munka, hát még véghezvinni...

Compot írta...

Nagyon nagy munkát végeztél, hogy mindezt végig csináltad. Csak gratulálni tudok az eredményhez. A képek magukért beszélnek. A munka mennyiségét, minőségét illetően is, az eredmény - a gyerekek oktatása, fejlődése - pedig egészen biztosan meglesz. További sok sikert, jó munkát és kitartást kívánok Neked.

Skorpiocska írta...

Én is csak gratulálni tudok ehhez a teljesítményhez. Nagyon hasznos munkát végeztél és olyan kár hogy ilyen oktatásra nincs pénz, pedig vidéken kötelezővé tenném mert ott a gyerekek napi szinten használják a kerékpárt.

Barbi írta...

Gratulálok! Nem semmi munka! :DD

En írta...

Marcsi, ez nagyszerű ötlet volt! A képek és a beszámoló alapján úgy tűnik, nagyon jó munkát végeztetek! A további érdeklődésem már szakmai jellegű. Nem menekülsz ;) kérdezek...

judit.6 írta...

Hatalmas munka, nagyon ügyes vagy. Nagyon szuperül kitaláltad, s a megvalósítás is igazán jó ütemben haladt. Az időjárást sajna nem tudjuk befolyásolni, azért így is szép volt minden, s rendeget gyereket tanítottatok meg élvezetesen, hogy hogyan közlekedjenek helyesen, biztonságosan.
Én is emelem kalapom!!! További sok-sok sikert. Most már belejöttök, s egyre jobban megy minden. (sajna a pályázati pénzek ilyenek, az ember idegbajt kap a sok papír, jelentés miatt)

Manka írta...

Gratulálok ehhez az óriási munkához, további sok sikert és erőt kívánok a megvalósítás folytatásához!Fantasztikus vagy!!

Belinda írta...

Gratulálok, fantasztikus munkát végeztetek. Még sok-sok olyan ember kellene, mint Te! :)

unikat írta...

Nem gondoltam volna, hogy ezt a bejegyzést ennyien elolvassátok! Nagyon jól esik az érdeklődésetek, kedvesek vagytok!
Köszönöm a kedves szavakat, a dicséreteket, de azért némelyik kissé túlzó ám! :-)
S azért megerősítésként: ez a munka csak úgy valósulhatott meg, hogy egy csapat megbízható kolléganő állt mellettem, akik szintén nagyon sokat dolgoztak velem együtt.

Judit írta...

Gratulálok és további sok sikert kívánok!
:)

Jucus írta...

Gratulálok Neked, mert azért egy álmod válhatott most valóra!? Rengeteg munkád lehetett benne!

Christine írta...

Ó, ez annyira jó ötlet! Örülök, hogy újra "behoztad" ezt az oktató pályát a köztudatba, és remélem, minél több város követ majd benne! Már csak azért is, mert gyerekkoromban létezett ilyen pálya a kisvárosunkban (Nagymegyeren Szlovákiában), rengeteget jártunk oda, valamennyire megtanultuk a táblákat, és hogy hogyan kell helyesen közlekedni kerekesként az úton. Sajnos később megszűnt. Nagyon sajnáltam. Pedig ez egy olyan dolog, hogy mindig lesz aktualitása:)
Gondolkodtam én is rajta, hogy újraépíttetném ezt a pályát, de sajnos "kicsi" vagyon én ehhez, úgy gondolom...
Szuper ötlet, gratulálok a megvalósításához, és remélem a gyerekek boldogságában és biztonságában visszahozza majd a beléfektetett munkát és pénzt!

Andulka írta...

Én is csak "szuperlatívuszokban" tudok rólad és a munkádról beszélni!
Nagyon jó ötlet ez az oktatópálya, milyen jó lenne, ha minden településen lenne ilyen!
Gyönyörűeket alkotsz,jó gyönyörködni a munkáidban, de ezeket a képeket is jó érzés volt nézegetni.

Márti írta...

Te egy Főnyeremény vagy!!!!! Itt is, ott is... amott is!!! ;)))))

Szentpyr írta...

most olvaslak.... na nem mintha megleptél volna ezzel a történettel, ilyeneket is csak te tudsz! őszintén gratulálok, te, nagy szívű, te!!!:)

csutkailda írta...

Szívből gratulálok.............. csak csodállak!!! :)))

Anita írta...

Hűűű Marcsi, ez irtó nagy munka lehetett és nagyon tetszetős a végeredmény! :)

Melinda írta...

Szívből gratulálok kedves Marcsi!!!
Ez hatalmas munka lehetett,és akárki ilyet nem tud megszervezni!!
Fogadd csak a sok dícséretet,mert megérdemled!:)puszi:)

Zsófi írta...

Szívből gratulálok, ez nagy dolog nagyon! A pálya remek, és az a rengeteg kerékpár... Marcsi, nagyon jó munkát végeztél(-tetek, ha már így írtál a csapatodról:))