2010. április 2., péntek

Tralala- Duo Printemps- befejezve


Egy gyors pinkeep készült a tyúkocskás tralalából.

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok!

2010. március 30., kedd

Editnek készült szeretettel


Nagyon rég bennem élt a szándék, hogy egy meglepetéssel viszonozzam Edit barátosném karácsonyi csomagocskáját.  Akkor ő oly szépségekkel lepett meg, ami pont az én szájízem szerint készült.





















A készítés során folyton az járt az eszembe, hogy vajon ő is annyira fog-e majd örülni az én ajándékaimnak, mint én az övének. Bár a hímzés része rég elkészült, de az összeállítás bizony lassan ment úgy, hogy ritkán tudtam rövid időre foglalkozni vele. Aztán a posta is rásegített, hogy egy jó kis utazásban vegyen részt a csomagom.
De megérkezett végre, s Edit leveléből ítélve, tetszik is neki.Így most fülig ér a szám, hogy örömet tudtam szerezni egy kedves barátomnak.

A doboz díszítéséhez ismét Angéla barátnőm segítségét kértem, amit innen is köszönök neki!





(A fonaltartó fa alapját Enikőtől szereztem be.)

2010. március 21., vasárnap

Tralala- Duo Printemps- 1.

Már annyira vártam, s végre megérkezett! Bár ez azt jelenti, hogy innentől még ennyi időm sem jut az x szemeimre, de majd csak befejeződik ez a hosszú pályázati projekt ....és megvalósítás.... és a beszámolók...
s akkor végre újra a régi lehetek. 
Mert hogy végre süt a nap, ezerrel lehet a kerékpárokkal megvalósítható pályázattal dolgozni. Bepótolni az elveszett időt, amit az időjárás már ősszel elrabolt tőlünk. 

Ragyog a nap, nyílnak a virágok, s ez mosolyt varázsol az arcokra, akármennyi is a munka. 
Pláne akkor, ha mellette még szerelmes is az ember. 
S én most az vagyok! 
Szerelmes lettem Stephenie Meyer vámpíros könyveibe.
S bizony még ezt is le kell nyelni a keresztszemeimnek, s várniuk kell rám addig, míg a legfrissebben megkaparintott kötetemet ki nem olvasom. 
S ma is befejeztem egyet, így a sulis munkám után egy kis kerti leltározás a virágaim közt (jaj de jó, hogy már vannak!), s egy kis öltögetés is belefért.



Egy kis tojáska, s egy kis tralala. Mert jó kedvem van.


Naná, hogy jó a kedvem, mert újabb díjakat is kaptam.
Napfény díjat Anitától. Nagyon kedves, hogy rám gondolt, köszönöm neki!
Tovább is adom, hogy Ritának is, Mankának is, és Andulkának is, és Jucusnak is, hogy  még több oka legyen  mosolygásra!

A másik díjat pedig Mankától kaptam. Melengető, hogy rám gondolt.
 Én a következő kedves emberkéknek adom tovább:  Jutkának, Anitának, Skorpiócskának, Editnek és Barbinak!

2010. március 17., szerda

Le sac 2.

Ismét három részlet elkészült a legutolsó Atalie mintámból. Még van kettő, s jöhet az összeállítás.




Nagyon kedves díjat kaptam Ninától, köszönöm szépen!

S tovább is adnám szeretettel Mártinak, Melindának, Zsuzsának!

2010. március 10., szerda

Csipkeszív

Mostanában nem jut idő a keresztszemekre. De Manka-féle csipkemintát kész formába öntöttem. 
S mindent megmutat az,  hogy szív formában teljesedett ki. 



2010. március 3., szerda

Csipke itt, csipke ott

A csipkék lenyűgöznek. Azalée blogján láttam először csodaszép csipkemintákat, aztán Nina elképesztő kis szütyője varázsolt el, s jött Manka és Barbi is egy-egy új kis egyszerű mintácskával.
Mikor megláttam őket, azonnal eldöntöttem, hogy félreteszem a titkos projektemet, s hétvégén kiöltögetem az egyik mintát, mert beugrott egy jó ötlet, egy nekem nagyon tetsző, de nem kotyogom ki, majd csak akkor, ha sikerül.

Aztán kattogtak a kerekek, s nem bírtam ki, gyorsan elő egy vásznat és beleböktem.
Manka, látod mennyire odavagyok a mintádért? Ugye előbújik a többi is a fejedből, s papíron fognak landolni? Kellene még a tervemhez! S igen, Barbi, a tiéd is hamarosan kiöltögetem.
S köszönöm nektek a mintákat!




A vászonhoz 28ct-os kell, hogy könnyen lehessen hímezni, s tuti a rózsaszín lesz a befutó, minden elfogultság nélkül. :-) Kezembe akadt Ninától már rég vásárolt raspberry light fantázia nevű vászon. Telitalálat. Aztán gyorsan hozzá egy finom színátmenetes fonalat! Most nem lesz jó a fehér árnyalat, inkább valami mást. S ha már Nina festett vászonra esett a választás, hozzá stílusosan az általa festett legutóbbi készletéből az Amethyst fonal. Két szállal, minden második lukba öltve. 
Majd mutatom készen.

2010. február 28., vasárnap

Farsang - La valses des Coeurs

Pénteken farsangoltunk a suliban. A kis- azaz már nagy osztályom- Paso Doble-t táncolt, amire hetek óta készültünk. Egy tánctanár bácsi segítségével tanultuk be a koreográfiát, a ruhákat megterveztem, s két lelkes anyuka több éjszakán át varrta meg a hölgyekre és az urakra, hogy a nagy napon negyedikes nagyfiúk és nagylányok már igazi pazar jelmezben pompázhassanak.
Annyira szépek voltak!

A leánykám pedig az osztályával pingvin-csapatnak öltözött fel, s persze ők is táncoltak a kis tappancsaikkal. 

Aztán egy játék, amiről majdnem lemaradtam, pedig terveztem.
No, gyorsan, még beleférek a határidőbe, egy fotó csatolás, egy komment Lilangnál, az ő kézzel festett fonalaiért.



S bár hétköznap tényleg szinte semmi időm sem volt hímezgetni, a szüleimnél töltött két nap alatt, mégiscsak tudtam egy keveset haladni a legújabb mintámmal. 
Jó kis munkás darab lesz, amit első látásra nem gondoltam volna, de nem hajt a tatár, majd elkészül!
 28 ct-os vászonra miniben hímzem Marie Suarez mintáját. 
Fonalak: DMC 221, 3857, 3859

Bár a mintát én kissé rózsaszínes árnyalatúnak véltem a fotón, s meglepődtem, mikor az előírt fonalakat kértem, de ezzel a barnás színekkel talán még jobban tetszik. S hogy meglegyen a rózsaszín is, a vászon enyhén barackos árnyalatával azt hiszem ezt a hatást is elérem.
(a következő fotók a legszínhűbbek)






2010. február 21., vasárnap

Atalie- Le sac / ABC Je brode


 Vászon: 32 ct-os
Fonal: Anchor 1206








2010. február 19., péntek

Ünnepeltünk

 

Tegnap újra találkozhattam Ninával! S a nap végére bizony én a talaj fölött lebegtem jó pár centire. Kellemes beszélgetés, jó kis vásárolgatás, és sok-sok meglepi. 

Nem akartam itt a blogomon reklámozni magam, s azt mondják, hogy negyven fölött elég lesz, minden második vagy harmadik szülinapot bevallani, ( tényleg így kellene?), ezért nem írtam, bár volt aki kérte, hogy mutogassam meg miket kaptam. 
Ninától egy fantasztikus ajándékcsomagot. 
Egy csodás jegyzetfüzetet hortenzia virágmintával díszítve, aztán a legújabb festett fonalaiból egy halomnyit.

Ha láttatok még lányok egy kupacban annyi szépséget, amit én át sem tudtam két kézzel sem fogni! Fel sem tudom az eszemmel fogni, hogy ilyen finom árnyalatokat, hogy lehet házilag elkészíteni. S ilyen mennyiségben!

Na, de visszatérve: kaptam bobinákat, fonaltartó karikákat, kis fimó díszeket, levendula illatosítót és szappant, és 55 ct-os vásznat. Kész őrület, milyen apró lesz rajta a hímzés!
S még egy.... egy... gyönyörű képet. 
Hogy én mennyire örülök neki! Magamra sosem hagyok időt, vagy inkább annyira szeretek adni, hogy a magamnak eltervezett dolgok folyton háttérbe szorulnak, s  bánt is, hogy ebben a nagy házban még szinte nincs is x-szemes kép. 
Ezt Nina valahogy megérezhette, mert pont eltalálta a kívánságom. 
Ugye milyen csodálatos képet kaptam?



Nagyon köszönöm Drága Nina!
Azt hiszem, most sokan irigyelnek, mert ennyi és ilyen szép meglepit nem mindennap kap az ember!



S bár több szívbéli helybéli barátom meglepett a szülinapomon, nem mutatom mind, de egy kedveset még kiemelek. 
Ezt a fantasztikus képkeretet kaptam Angélától, hogy hímezzek végre bele magamnak, s hozzá kaptam egy méter vásznat is.
Köszönöm neked, innen is Drága barátosném!

 

S tegnap mivel pont Nina névnapján volt szerencsém találkozni vele, így én is meglephettem egy aprósággal. 
Már nagyon rég elhatároztam, mikor egy kommentjében olvastam, hogy Salexander mintát fogok hímezni neki, mert bár kihímezte már, de említette, hogy kár, hogy nem miniben. 
Így én miniben egy kis dobozkát készítettem. 


Rég kiválasztottam, egy Ninától ajándékba kapott selyem Vaterlilies fonalat hozzá, de egyik vásznamon sem volt elég hangsúlyos a szép színe. 
Így belevágtam, s festettem hozzá egy sötét szürke alapszínt. 
Ezen szerintem már jól mutat.

A hímzés részével a sötét szín ellenére, még viszonylag jól boldogultam, de a doboz összeállítása, már nem volt ilyen kellemes. 
Hiába a fémdobozra való rádolgozás nem fog a kedvenceim közé tartozni. 
Megpróbáltam mindent, s nagyon akartam, de ennyire futotta. 
Igyekeztem apró kincsekkel megtömni, hogy Nina az első fémdobozos próbálkozásomnak jobban örüljön.





Viszont "felmentem a tündérek kertjébe, s bokrétát kötöttem Nina fejére", s ezt szóban mind mind át is adtam. 
Boldog névnapot,  Tűbarátném!
S végül ezekkel a nekem nagyon tetsző vásznakkal még megleptem magam tegnap.