2011. december 11., vasárnap

K- mint kék, k- mint kis-(nagy)fiam


Szinte kék fonalam sem volt, nem vagyok egy kékes csajszi. 
De ez szerelem a javából!
Ha tehetném, s elég időm lenne egy egész fenyőfát csupa ilyen kékséggel díszítenék fel.





Az egyik legszebb ajándékom volt az, mikor 14 évvel ezelőtt mózeskosárban ott volt az oly nagyon rég vágyott első gyermekem a fenyőnk alatt.
S ma már hatalmasra nőtt-, felvételi előtt álló kamasz fiam van.

2011. december 9., péntek

Karácsonyi angyalszárnyon


A korai sötétedés teljesen lehangol. Fény szinte alig van. A vállam már másodjára mondta fel a szolgálatot az őszi időszak alatt. A munkahelyi sok feladat is hozzájárul ahhoz, hogy tényleg szinte semmit sem kézműveskedem. A blogok látogatására egyáltalán nincs időm. (folyton azzal vígasztalom magam, hogy majd a karácsonyi szünetben mindenkit sorban tüzetesen végiglátogatok)

DE!!!!!
A héten fülig ért a szám!
Mert akkora meglepi csomagot kaptam, hogy a két gyerkőcöm nem bírva magukkal,-feltépték, s csak pakolgatták elém a szebbnél szebb dolgokat.
Szinte nem akart vége lenni. 
Lee-től Brazíliából érkezett hozzám a hatalmas ajándékcsomag. 
Ismét teljesen zavarba hoz, mert nem tudom mivel érdemlem ki ezt a sok kincset.



Már sokadik alkalommal lep meg Lee a szépséges kit-jeivel, de a mostani készlete felülmúlta mindegyiket. 
Saját készítésű doboza minden részletig tökéletes. A tűpárnája és az édes kis sütis tűjei teljesen levettek a lábamról, a többi szépségről nem is beszélve. 




Sosem gondoltam volna, hogy két évvel ezelőtt, mikor suta email-jeimmel kezdtem bombázni Lee-t a csodás hardangeres párnái miatt, akkor egy ekkora barátsága kezdete indult volna el.
Nagyon köszönöm Lee a felém áradó szereteted, s örülök, hogy ilyen önzetlen, nagy lelkű emberkét, mint te a barátomnak tudhatok. 

2011. november 13., vasárnap

Karácsonyi aprókák

 A suliban hamarosan karácsonyi vásárt rendezünk. A leánykám felbuzdult azon, hogy egyszerű kis díszekhez való mintákat hímezgetek, s ő is nekilátott. Én hímzővászonra, ő maradt a kongrénál. 



 Ezek lettek első körben készen, közben a hímzések már gyarapodtak, csak az összeállítás várat magára. No, majd a jövő hét végén.....

2011. november 6., vasárnap

Illatos párnácskák


Ezek a kis párnácskák sokszorosan Luca széke módjára készültek. Nagyon lassan hímeztem ki, még lassabban állítottam össze, s a legvégén a szalagok is komótosan kerültek fel díszként a kis párnácskákra.
Időközben a levendula bokraim másodtermés is szépen megszáradt. 
A mai napsütéses időben azonban még felfedeztem pár üde virágocskát rajta, így elkerülhetetlen volt, hogy végre lefotózzam a levendulával teletömködött párnácskákat.


A mintákat még nyáron kaptam Emőkétől, amit innen is újból köszönök neki.








Variáltam az összeállításnál, hol ide, hol oda téve egy kis csipkét, szalagot, gombot, apró díszt.



S itt a negyedik változat, Barbi tervezésében.Azt hiszem a levendula mintákkal kapcsolatos "habzsolhápságom" nem ismer határokat, így annyira megörültem, mikor az ősszel felfedeztem Barbi blogján is egy addig nem látott szépséget.
Erre a kis párnára (stílusosan a szalagra) a múlt évben Barbitól kapott csilivili kis gyöngy került fel. 





2011. november 2., szerda

Jelentkezem!


Néhányan kedvesen érdeklődtek felőlem. Igen, sajnos a blogom kissé elhanyagoltam, de ebben az évben- helyesbítek az általam használt mértékegységre- ebben a tanévben a hímzésre kevés idő jut.
Dalma felsős lett, ami nagy változás neki is, nekünk is. Tomi a felvételi előtt áll, most ott kell lennem mellette minden pillanatban, s én is jócskán vállaltam magamra a suliban a feladatokból. 
Ez a félév inkább a munkáról fog szólni, de azért a félelmem, hogy kiszerettem volna az x-szemekből, alaptalan volt. 
Hímzek én, de keveset és piciket.
Hétvégén, mikor a szüleimnél voltam összeöltöttem a szakkörön hímzett ollóőrjeim. Az egyiket el is kunyizták a családból, mert az én édes anyukám a sok sok horgolás után beleszeretett a keresztszemekbe is. 
(Tőle kaptam a képen látható új ollómat is.)

 (A képek az ő gépével készültek a gyorsan el is sajátított ollóőrről. )

 A harmadik Atalie mintát hímeztem ki ollóőrnek, s ez lett a legapróbb.
Itthon már a saját gépemmel készítettem a megmaradt kis párnácskát.




Szeretnélek kedves olvasó meghívni Téged egy szépséges tárlatra. 
Angéla barátnőm blogja végre megmutatható. (Ő az a drága nő, aki a dobozaim végleges formába önti, oly csodás módon, amihez foghatót még nem láttam. S Ő az én barátnőm!!!)
Még a szülinapjára készült( Nina és Angéla leánykájának segédletével). Előtte s azóta is kicsit csinosodik, ébredezik, s ma végre közös megegyezéssel elfújtuk az utolsó kis álomport is róla, s megmutathatom. 

http://odriangela.blogspot.com/

Szép hetet mindenkinek!