Ez a bejegyzésem nem különösebben izgalmas, még egy öltés sincs benne, nekem mégis fontos.
Végre minden a helyére kerül.
Jól érzem magam.
Nagymamim pénteken szerencsésen túlesett az életmentő műtétén, s már sokkal jobban van.
A nap süt, a virágok ezerrel ontják az illatukat!
Ezen a hétvégén nem kellett sehová sem futnom, nyugodtan végezhettem a teendőim.
S kezd visszatérni a blogolós kedvem is. Szépen sorban el kezdem a sok napos lemaradásaim olvasgatni a blogjaitokon.
Már bontja virágát a levendula is..
a fenséges illatú lonc is.
S végre az utolsó ballagó osztály meghívóját is befejeztem.
A veteményest is rendbe raktam,palántáltam, kapáltam,
... így most már, bár a sok papírmunka időszaka van, bízom benne, hogy végre vásznat is vehetek újra a kezembe.












































