2012. október 31., szerda

Meglepi

 Az első pillanattól kedveltem Melindát, mégis a nyár végi vonatozásunk, a hosszú beszélgetés során éreztem igazán azt, hogy mi nagyon "egyhullámhosszon" vagyunk.
Most is elmosolyodom az olyan pillanatokon, mikor ugyanahhoz a mintához nyúlunk ugyanazon a napon, s kezdjük el egyszerre hímezni, annak ellenére, hogy sok-sok kilométerre vagyunk egymástól. 
Melinda, már nem először lep meg engem, illetve a lányom. Most viszont már tényleg zavarba ejtő ajándékot küldött nekünk. 
Én bizony se a horgoló- se a kötőtűvel nem állok közeli barátságba, így aztán tőlem jobban senki sem értékeli ezt a két szépséges sálat, amit most kaptunk, s amit elképzelni sem tudok, hogyan lehet elkészíteni.
Nagyon köszönjük Melinda!!!

7 megjegyzés: