Láncok

 Mikor Nina blogján megláttam a szépséges láncot, azonnal tűt és vásznat ragadtam. Na én olyan csodára nem vagyok még képes, mint ő együttműködésben az ismerősével, de ki kellett, hogy próbáljam. 

 Elővettem Angélától régen kapott vereteket, s ezt találtam a legalkalmasabbnak.
A hímzett rész 2,2* 1, 7 cm-es darabka. 

40-es vászonra tekergettem a fonalakat, öltöttem a csomókat, leveleket. 

Fonalból Nina két csodaszép színét kellett kipróbálnom. Az új Eggplant és Beetroot valami fantasztikusan szép színűre sikeredett, s zöld levélkéknek pedig az Atalie Micoculier színt használtam, s a kis csomók is ugyanezen szín lilás részéből varázsolódtak elő.

Középre egy pici csili-vili Mill-hill gyöngy került.

Most dupla kartont használtam s nem tömtem alá bélésanyagot.

De én két láncot szerettem volna, veretem csak egy volt. Hát mentem Angélához. (no nem csak emiatt, de kapóra jött)

Nála járni mindig egy csoda. 

A pogácsája eszméletlenül finom volt, a virágai csodásak, s mindig felfedezek valami újat, amitől beájulok.

 Most pl. ezt a tálcát. Hát itt kellett folytatnom a fotózást!

 Gyorsan felragasztottuk a másik veretre is az előkészített pinkeep-et, majd a bőr láncosra még Angéla odacsempészett egy kis fém zárókát. Bűvös dobozkáiból mindig előkerül pont az a hiányzó kis apróság, ami Marcsikának kell. De jó is nekem!